Még Két Hét

Már csak 14 nap!

Tegnap valami nem volt kóser az ebéd gyanánt fogyasztott ételben, Gáborral mindketten éreztük, de én roszabbul jártam.

Hajnal 3 és 5 óra között ugyanis nem aldutam, hanem felöltözve járkáltam a lakásban és próbáltam nem hányni, hideg volt mert kellett a friss levegő, ezért nyitva volt az ablak. Feküdni nem bírtam. Van már tapasztalatom az ilyesmiben, tudtam hogy körülbelül két óra az átfutási ideje a dolognak. Utána szépen visszaaludtam. Ma azért olyan voltam mint a három napos mosott sz*r. Rövidített munkanapot tartottam, és kroasszon (hú de lusta vagyok most google-ön megnézni hogy hogy kell írni, de akinek nem tetszik az pereljen be : P ) diétán voltam.

Miért van a barackos lipton ice teának mogyorós utóíze?

Ma hazafelé elmentem egy nagyon kövér, nagyon ronda nő mellett. Hozzám szólt, de mivel nagyon ronda volt, és nem voltam épp kommunikációra nyitott lelki állapotban, meg nem is értettem amit hadovált, ezért inkább szótlanul tovább haladtam. Amikor még mindig hangosan óbégatott felém, akkor jól hallhatóan, nemzetközi nyelven annyit mondtam hogy "Nyeeh", amivel azt akartam kifejezni hogy hagyjon mán békébe. Amíg be nem fordultam a sarkon kiabált utánam, gondolom biztos elküldött a csunyába. A sarkon túl meg egy részegecske African Swiss úriember kezdett el nekem egy padon ülve énekelgetni. Pedig a fő csapásiránytól távolabb, a már viszonylag kultúrált környéken mentem haza. Délután négykor.

Hiába, túl érzékeny a lelkem. Szerintetek is túlreagálom a dolgot ha legszívesebben tíz olajtankernyi napalm segítségével tüntetném el a föld színéről az egész kerületet? : P