Gatyarohasztóan, buszon fulladozva szétizzadva állós, kíméletlen klímaváltozós meleg van. Melegebb mint a nyaralás során bármikor...
Van munkavállalói engedélyem. Ez pedig jó hír, így közel egy egész három tized hónapnyi munka után. Azonban még be kell vele fáradnom a hivatlaba, és regisztráltatnom kell magamat. Legalább megnézem hogy megy erre az ügyintézés.
A munka annyira frzstráló néha, hogy ma azt kívántam, bárcsak mentem volna fogorvosnak, útépítőnek vagy BKV HR igazgatónak.
Ma két bankos kolléga lépett le. Fogyunk.
Fáj az állkapcsom, amióta a tenger egy meglepetésszerű, a vártnál erősebb hulláma a fenékhez vágott. Egyre rosszabb. Minden étkezés előtt be kell melegítenem a rágóizmaimat, hogy ne fájjanak annyira.
Vegyek e majd szintetizátort ha hazaértem? Lehet hogy kéne.
2010. június 30., szerda
2010. június 29., kedd
Újraberendezkedés
Visszatértem.
Útlevelemet majdnem a zöldfülű utasfelvétel irányító kölöknél hagytam, de végül csak visszajutott hozzám.
Leszálláskor meleg idő fogadott, de nem örültem neki. Táskámat úgy sikerült pakolni hogy a kerekei csak nem akartak egyenesen a földre nézni, inkább impotensen oldalra dőltek. Tűző napon, kifulladva húztam végig a táskát a fél városon. A vasember verseny ehhez képest szanatóriumi rehabilitációs nyaralás. A táska hátsó, műanyag merevítőlapja ripityára tört, valószínűleg a hordászok óvatos kezelésének következtében. Ezt a problémát majd valahogy ki kell küszöbülni.
A munka nem nagyon van. Egyenetlenül érkezik, rengeteg a szervezetlenség, problémás ügy, részlegek közti egyet nem értés. Bank az Bank mégha Svájcban vagyunk is.
Az otthoni hangfalak nagyon jól szólnak itt kinn, legalább 3%-al növelve meg így az általános életkedvemet a minőségibb zenehallgatási élménynek köszönhetően.
Útlevelemet majdnem a zöldfülű utasfelvétel irányító kölöknél hagytam, de végül csak visszajutott hozzám.
Leszálláskor meleg idő fogadott, de nem örültem neki. Táskámat úgy sikerült pakolni hogy a kerekei csak nem akartak egyenesen a földre nézni, inkább impotensen oldalra dőltek. Tűző napon, kifulladva húztam végig a táskát a fél városon. A vasember verseny ehhez képest szanatóriumi rehabilitációs nyaralás. A táska hátsó, műanyag merevítőlapja ripityára tört, valószínűleg a hordászok óvatos kezelésének következtében. Ezt a problémát majd valahogy ki kell küszöbülni.
A munka nem nagyon van. Egyenetlenül érkezik, rengeteg a szervezetlenség, problémás ügy, részlegek közti egyet nem értés. Bank az Bank mégha Svájcban vagyunk is.
Az otthoni hangfalak nagyon jól szólnak itt kinn, legalább 3%-al növelve meg így az általános életkedvemet a minőségibb zenehallgatási élménynek köszönhetően.
2010. június 27., vasárnap
Görög : 1
Felhő, sok volt, esett is belőlük az eső, nem egyszer.
Házhoz legközelebbi part és azon elhelyezett fekvőegységek, én nem feküdtem, úsztam.
Apartman ajtajából való csodás kilátás.
Kék asztal, kék székekkel. Ettünk ott, de nem ennél az asztalnál.
Használaton kívüli hajó horgony. Rozsdás.
Étterem bejárata. Ettünk itt, de már nem tudom mit.
Faltetoválás a vízelvezető szélén.
A párduc lecsap.
Szobám csodás ferde szögben megörökítve.
A terasz.
A szomszéd terasz és a három kő az asztalon.
Csápok a szélben.....
Kutyás, hajós naplemente.
2010. június 26., szombat
2010. június 16., szerda
Lesz e elég víz?
Lesz e elég szél mikor kihajózom?
Lesz e elég víz mikor hazaérek?
(Jack White féle, jófajta blues, Máté : hallgassad/nézzed!)
Jó zene..
Az első hazaút előtti utolsó nap előtti napon
- Híztam.
- Lábam erősebb lett, sok lépcsőzéstől.
- Végre jól alszom, később járok be.
- Alig fotózom, mert nincs mit.
- Nyertek ma fociban a Svájciak. Iroda üres volt délután négyre. Azóta is dudálnak, meg kiabálnak itt összevissza.
- holnap után megyek haza. Végre. Igaz csak egy nem is teljes napra.
- Megszoktam itt, de ez korántsem egyenlő azzal hogy ne vágynék már haza, sőt.
Kérdezték már tőlem, hogy akkor én így nem találtam fejemben gondolatokat a végleg ittmaradás felé kacsingatva? Hát, szép utcák és szép házak vannak itt, de ennyi magában motyogó divatkatasztrófa, félőrült prófétát otthon is találok, ott meg ráadásul földi nyelven kommunikálnak az emberi lények, és nem hörghurutos torokhangokkal. Nincs pénz amiért végleg itt maradnék. Tán Angolba, ott azért még értem a dú jú hev ö teszkó kárd kérdést a boltba a pénztárnál. Pénz helyett maradnék kalandért és/vagy nőért, de a kaland az munka mellett kevés, nőt meg leginkább buszon-villamoson látok, ami nem termékeny táptalaja a spontán ismerkedésnek, meg egyébként is, milyen szöveg lenne már az hogy : "Cső. Vállalati lakásban, kollégámmal élek, Októberben lelépek. Előtte etyepetye, notebook-on filmnézés, séta a múzeum melett, változó sorrendben ismételve, he?"
- Lábam erősebb lett, sok lépcsőzéstől.
- Végre jól alszom, később járok be.
- Alig fotózom, mert nincs mit.
- Nyertek ma fociban a Svájciak. Iroda üres volt délután négyre. Azóta is dudálnak, meg kiabálnak itt összevissza.
- holnap után megyek haza. Végre. Igaz csak egy nem is teljes napra.
- Megszoktam itt, de ez korántsem egyenlő azzal hogy ne vágynék már haza, sőt.
Kérdezték már tőlem, hogy akkor én így nem találtam fejemben gondolatokat a végleg ittmaradás felé kacsingatva? Hát, szép utcák és szép házak vannak itt, de ennyi magában motyogó divatkatasztrófa, félőrült prófétát otthon is találok, ott meg ráadásul földi nyelven kommunikálnak az emberi lények, és nem hörghurutos torokhangokkal. Nincs pénz amiért végleg itt maradnék. Tán Angolba, ott azért még értem a dú jú hev ö teszkó kárd kérdést a boltba a pénztárnál. Pénz helyett maradnék kalandért és/vagy nőért, de a kaland az munka mellett kevés, nőt meg leginkább buszon-villamoson látok, ami nem termékeny táptalaja a spontán ismerkedésnek, meg egyébként is, milyen szöveg lenne már az hogy : "Cső. Vállalati lakásban, kollégámmal élek, Októberben lelépek. Előtte etyepetye, notebook-on filmnézés, séta a múzeum melett, változó sorrendben ismételve, he?"
2010. június 13., vasárnap
Grill Szombat
1, Levágtam a hajam. Rövidre. Besorozás után a laktanyában lenyírt rövidre.
2, Múlthét munkahetének végén kaptunk ímélt, céges nagyfőnök meghívott az otthonában rendezett grillezős eseményre. Lehetett nemet rebegnem? Nem.
- Vonatozni kellett oda, fél órát. Aarau (ejtsd : Ááááááááárú) volt a célállomás.
- Kis családot találtunk a megadott címen. Főnök (Ruedi), feleség (Sabine) és három gyermek (két kisfiú, egy nagyon pici lány).
- Céges rendezvény lett végül. Sok munkatárs jött. Voltunk tán huszan a végére.
- Földszinti lakás volt a helyszín, illetve a lakóépület melletti terjedelmes kert.
- Catering volt. Azaz nem a házigazda sütött, hanem a felbérelt személyzet. Ők hozták a húst, szószt, kenyeret is.
- A grillező fiú Magyar volt. Nagyszülei még 1956 után jöttek ki Svájcba.
- Ruedi legkissebb fia Timon még Magyarországon járt bölcsödébe, Rudei és csaldája éltek egy ideig nálunk, amíg a főnök a cég Magyar divízióját igazgatta testközelből.
- Timon emlékezett még egy Magyar szóra, az pedig a katicabogár volt (vagy is kadicaboegah).
- Finom husok sültek, sertésbordát ettem. Egy doboz Heinekent bírtam leküldeni mellé.
- Játszottunk Bocsát (Bocca ), azt a játékot amikor fém labdákat kell dobálni, úgy hogy egy másik, kissebb labdához minél közelebb legyenek. A nyertes csapatban játszottam.
2, Múlthét munkahetének végén kaptunk ímélt, céges nagyfőnök meghívott az otthonában rendezett grillezős eseményre. Lehetett nemet rebegnem? Nem.
- Vonatozni kellett oda, fél órát. Aarau (ejtsd : Ááááááááárú) volt a célállomás.
- Kis családot találtunk a megadott címen. Főnök (Ruedi), feleség (Sabine) és három gyermek (két kisfiú, egy nagyon pici lány).
- Céges rendezvény lett végül. Sok munkatárs jött. Voltunk tán huszan a végére.
- Földszinti lakás volt a helyszín, illetve a lakóépület melletti terjedelmes kert.
- Catering volt. Azaz nem a házigazda sütött, hanem a felbérelt személyzet. Ők hozták a húst, szószt, kenyeret is.
- A grillező fiú Magyar volt. Nagyszülei még 1956 után jöttek ki Svájcba.
- Ruedi legkissebb fia Timon még Magyarországon járt bölcsödébe, Rudei és csaldája éltek egy ideig nálunk, amíg a főnök a cég Magyar divízióját igazgatta testközelből.
- Timon emlékezett még egy Magyar szóra, az pedig a katicabogár volt (vagy is kadicaboegah).
- Finom husok sültek, sertésbordát ettem. Egy doboz Heinekent bírtam leküldeni mellé.
- Játszottunk Bocsát (Bocca ), azt a játékot amikor fém labdákat kell dobálni, úgy hogy egy másik, kissebb labdához minél közelebb legyenek. A nyertes csapatban játszottam.
2010. június 10., csütörtök
Aztakutyamegamcska
- Első napunk a banknál egy másik kolléga utolsó napja is volt. Fiatal, suhacnos gyerek volt, körülbelül korombeli. Ma derült ki, a bankból egyenesen Las Vegasba ment, ottan pedig megnyert egy pókerbajnokságot, közel 300.000 dollárt bezsebelve. Nicely Done!
- Ma már elkezdtem tervezni a hazautamat. Van itt is útvonaltervező honlap, a vonatozáshoz. Beütöttem hogy a lakás pontos címéről a reptérre akarok eljutni. Ezt köpte ki:
Szövegesen is leírva : Lakásomtól pontosan, percre lebontva mondja meg hogy hova és merre menjek, még a gyaloglás is : D Ez már nem Elvira kategória....
- Ma délután találkoztunk egy magyar UBS alkalmazottal! Kerekes úr, harminc körüli férfiú. Három gyerekkel, feleséggel él kint, kilenc éve. A nap vége ezért konkrét munka helyett beszélgetéssel telt. Mondott érdekes dolgokat, svájci élményeiről, aztán kicsit a jelenlegi és mindenkori Magyar politikai élet felé terelődött a beszélgetésünk. Megeggyeztünk hogy fogunk még együtt ebédelni a menzán, e-mailt címe is megvan.
- Rozsé (akit mi már Rezsőnek hívunk) mesélt egy vicces Svájci "sportról". Gyakorlatilag a kimagasló kultúrális értékeket képviselő kődobálás lokális és mély hagyományi gyökerekkel rendelkező tevékenységéről lenne szó. (A.K.A Steinstossen).
Arról is mesélt, hogy radikálisok egyszer elloptak egy híres, dobásra szánt követ, túszként való tartás céljából. Azt remélték hogy a kőért cserébe kantonuk (Valais) elszakadhat Svájctól és csatlakozhat Franciarszághoz : D A kő végül meglett.
- Kaptunk fizetést. (ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ YEAH!)
- Ugyanannyit mint eddig. Valami törvényi gubanc volt. Újraszámolás! Végül ugyanarra jött ki. Aláírtunk még egy munkaszerződést. Reméljük ez már a végső.
- Hétfőn kapjuk a két új kollégát. Alem-et és Rezát.
- VAN PÍZ!!!!!!!
Bónusz:
Svájci Magyar emberkereskedőket fogtak
- Ma már elkezdtem tervezni a hazautamat. Van itt is útvonaltervező honlap, a vonatozáshoz. Beütöttem hogy a lakás pontos címéről a reptérre akarok eljutni. Ezt köpte ki:
Szövegesen is leírva : Lakásomtól pontosan, percre lebontva mondja meg hogy hova és merre menjek, még a gyaloglás is : D Ez már nem Elvira kategória....
- Ma délután találkoztunk egy magyar UBS alkalmazottal! Kerekes úr, harminc körüli férfiú. Három gyerekkel, feleséggel él kint, kilenc éve. A nap vége ezért konkrét munka helyett beszélgetéssel telt. Mondott érdekes dolgokat, svájci élményeiről, aztán kicsit a jelenlegi és mindenkori Magyar politikai élet felé terelődött a beszélgetésünk. Megeggyeztünk hogy fogunk még együtt ebédelni a menzán, e-mailt címe is megvan.
- Rozsé (akit mi már Rezsőnek hívunk) mesélt egy vicces Svájci "sportról". Gyakorlatilag a kimagasló kultúrális értékeket képviselő kődobálás lokális és mély hagyományi gyökerekkel rendelkező tevékenységéről lenne szó. (A.K.A Steinstossen).
Arról is mesélt, hogy radikálisok egyszer elloptak egy híres, dobásra szánt követ, túszként való tartás céljából. Azt remélték hogy a kőért cserébe kantonuk (Valais) elszakadhat Svájctól és csatlakozhat Franciarszághoz : D A kő végül meglett.
- Kaptunk fizetést. (ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ YEAH!)
- Ugyanannyit mint eddig. Valami törvényi gubanc volt. Újraszámolás! Végül ugyanarra jött ki. Aláírtunk még egy munkaszerződést. Reméljük ez már a végső.
- Hétfőn kapjuk a két új kollégát. Alem-et és Rezát.
- VAN PÍZ!!!!!!!
Bónusz:
Svájci Magyar emberkereskedőket fogtak
2010. június 9., szerda
Szerda - JUN 9
Keddre csak a munka jutott. Nomeg a tovább alvás édes méhe, és a későn beérkezéssel járulékos, magányos út a városon át, az irodáig.
Szerdán még inkább elcsúszott a felkelésnek időpontja, ezúttal egységesen mindkettőnk számára. Már éppen nem hogy tíz óra volt, mire felértünk a szürke banképület szürke negyedik emeletének szürke asztalainkat rejtő szegletébe.
Csak a munka, csak a munka, fizetés meg az csak ami otthon a számlára becsorog. Itteni adományt azért kapunk a hét negyedik napján előrejelezhetőleg, de ez csak amolyan "itt nyomom a kezedbe, a kettőnk dolga" (azért ez is számfejtve és lejelentve) lesz. Ügyünket hivatalos javulás emeddiglen nem érintette.
Sorsunk amúgy afelé hajlik, hogy kapunk majdan még két embert, segítségnek, a munkába. Kár hogy eme megnevezett egyének (két Arábus származásra gyanút adó névvel rendelkező munkatársról van szó) íly későn érkeznek, mire mi már a beilleszkedés und tudásátszívás nem kevés mértékben embertpróbáló feladatát már elvégeztük.
Szerdán még inkább elcsúszott a felkelésnek időpontja, ezúttal egységesen mindkettőnk számára. Már éppen nem hogy tíz óra volt, mire felértünk a szürke banképület szürke negyedik emeletének szürke asztalainkat rejtő szegletébe.
Csak a munka, csak a munka, fizetés meg az csak ami otthon a számlára becsorog. Itteni adományt azért kapunk a hét negyedik napján előrejelezhetőleg, de ez csak amolyan "itt nyomom a kezedbe, a kettőnk dolga" (azért ez is számfejtve és lejelentve) lesz. Ügyünket hivatalos javulás emeddiglen nem érintette.
Sorsunk amúgy afelé hajlik, hogy kapunk majdan még két embert, segítségnek, a munkába. Kár hogy eme megnevezett egyének (két Arábus származásra gyanút adó névvel rendelkező munkatársról van szó) íly későn érkeznek, mire mi már a beilleszkedés und tudásátszívás nem kevés mértékben embertpróbáló feladatát már elvégeztük.
2010. június 7., hétfő
Hétfői helyzet
- Ma végigsétáltunk a Langstrasse-én munka után. 10-11 db Magyar beszédű "Örömleányzó" mellett haladtunk el. Azért valahol szomorú hogy prostik közé kell mennem ha otthon akarom érezni magam...
- Munkában a mi szintünkön van haladás, ez jó. A bank és a cég között a szerződés nincs még aláírva, előre dolgozunk. ez annyira nem jó.
- Napi díjjat még nem kaptuk meg, nem is kommunikálnak felénk túlzottan hogy mikorra várható.
- Ma dél körül egy részeg "egyén" belekötött Gáborba, aki véletlenül rálépett annak pöffeszkedő csülkére a buszon.
- Hazafelé egy Polski Fiat méretű, kissé foghíjas bácsit találtunk a villamoson, aki talpaspohárból szürcsölgette menet közben a bort. Amikor épp nem szürcsölt, akkor Svájciasan artikulálva beszélt minden kedves jelenlévőhöz, a szoksásos dolgairól, amiből persze mi nem értettünk egy kukkot sem, de ez csak emelete a szürreál performansz élvezeti faktorát.
- Munkában a mi szintünkön van haladás, ez jó. A bank és a cég között a szerződés nincs még aláírva, előre dolgozunk. ez annyira nem jó.
- Napi díjjat még nem kaptuk meg, nem is kommunikálnak felénk túlzottan hogy mikorra várható.
- Ma dél körül egy részeg "egyén" belekötött Gáborba, aki véletlenül rálépett annak pöffeszkedő csülkére a buszon.
- Hazafelé egy Polski Fiat méretű, kissé foghíjas bácsit találtunk a villamoson, aki talpaspohárból szürcsölgette menet közben a bort. Amikor épp nem szürcsölt, akkor Svájciasan artikulálva beszélt minden kedves jelenlévőhöz, a szoksásos dolgairól, amiből persze mi nem értettünk egy kukkot sem, de ez csak emelete a szürreál performansz élvezeti faktorát.
Limmat
Vasárnap délután felkerekedtem, és az érekző sötét fellegekkel nem törődve felfedező útra mentem, egyedül. Nem bántam meg. Találtam sok érdekes graffitit, hídrol vízbe szörfözés céljával ugráló egyéneket, és gondolkodási időt.
2010. június 6., vasárnap
Zürichberg
Szombaton elindultunk megmászni a Zürichberget. Én meg persze elfelejtettem feltölteni a fényképezőgép akkujait. Úgy hogy elég hamar lemerültem. Azért pár képet sikerült lőnöm a városról, ismét. Gáborral újfent megállapítottuk hogy mint város, Zürich nagyon jó hely. Kár hogy nem lehet lakást venni (ha lehetne se érné meg a bérléssel szemben), egy havi bérlet pedig több mint egy havi magyarországi fizetésem : D
2010. június 5., szombat
Magyar lányok
Krisztián és Gábor (én) sétálnak csütörtök este Zürichben.
Már bevásároltak a HauptBahnhof melletti boltban, italt, édességet.
Krisztián azonban meleg étekre vágyik.
Cél a Limmatplatz.
Gábort és Krisztiánt egy zebra választja el egy kebabos bejáratától.
Egy fekete hajú lány áll az üzlet előtt.
Öltözete elsőre nem feltűnő.
Tátott szájjal mobiltelefonját piszkálja.
Hírtelen egy sötét BMW hajt át a zebrán, hőseink előtt.
Az autó leparkol a kebabos mellett, közben a mögötte jövő dudál.
Egy szőke hajú lány libeg ki a gépkocsi anyósüléséről felállva.
Mozgása kissé koordinálatlan az erősen magassarkú cipők miatt.
Öltözködése egy olyan, vizsgára készülődő közgazdász hallgató lányéra hasonlít,
aki tanulás helyett koktélokra hívatja meg magát idegenekkel.
Az autó diszkréten továbbhajt.
A feketehajú hölgy ékes magyarsággal, minden nemű visszafogottságtól mentesen, jól hallható hangerővel kérdezi tőle:
" Na Miva? Na mennyit adott? "
Gábor és Krisztián diszkréten röhögnek.
Aztán bemennek kebabért a kebaboshoz.
Már bevásároltak a HauptBahnhof melletti boltban, italt, édességet.
Krisztián azonban meleg étekre vágyik.
Cél a Limmatplatz.
Gábort és Krisztiánt egy zebra választja el egy kebabos bejáratától.
Egy fekete hajú lány áll az üzlet előtt.
Öltözete elsőre nem feltűnő.
Tátott szájjal mobiltelefonját piszkálja.
Hírtelen egy sötét BMW hajt át a zebrán, hőseink előtt.
Az autó leparkol a kebabos mellett, közben a mögötte jövő dudál.
Egy szőke hajú lány libeg ki a gépkocsi anyósüléséről felállva.
Mozgása kissé koordinálatlan az erősen magassarkú cipők miatt.
Öltözködése egy olyan, vizsgára készülődő közgazdász hallgató lányéra hasonlít,
aki tanulás helyett koktélokra hívatja meg magát idegenekkel.
Az autó diszkréten továbbhajt.
A feketehajú hölgy ékes magyarsággal, minden nemű visszafogottságtól mentesen, jól hallható hangerővel kérdezi tőle:
" Na Miva? Na mennyit adott? "
Gábor és Krisztián diszkréten röhögnek.
Aztán bemennek kebabért a kebaboshoz.
2010. június 3., csütörtök
Gyors gondolatok
- CSütörtökön rossz volt a gyomrom. Valószínűleg az ólóm sűrűségű Svejci péksüteményektől, amit délután ettem.
- Alakul a munka. Már szinte megközelítettük azt a szintet ahol már majdnem tudunk olyasmit csinálni ami távolról egy kicsit produktívnak tűnik.
- Naon finom volt a babos-hagymás-paprikás hús amit a srácok összeütöttek csütörtökön, de hát gyomrom miatt csak kóstolót ehettem.
- Krisztián kolléga az AckerStrasse-én lakik. Háromszor akkora a lakás mint amiben mi vagyunk. VAN BENNE BÁRPULT. Nekem is kell egy...
- Kezdünk egyre jobban haverkodni a bankosokkal. Kár hogy sokan elmennek. Végleg.
- Ma végignéztük a gyakornokjány prezentációját tím míítingen. Értettük. Egyrészt mert szépen artikulált, másrészt meg ismerős volt a téma. Azért érezhetően haladunk a szwüssz dajcs nevű torokbetegség megértéséhez.
- Pénzt még nem kaptunk Júniusra. Változtak a külföldi munkavállalói engedélyt érintő szabályok. Erre a cég most jött rá, éppen elemzik a változást. Szóval addig nyista lóvé. Szerencsére mi elég ügyesek voltunk, maradt még tartalékunk.
Bónusz képek:
Krisz élvezi a vendéglátásunkat.
Gábor sensei mosogat. Engem nem enged, merthogy "rossz a technikád". : D
- Alakul a munka. Már szinte megközelítettük azt a szintet ahol már majdnem tudunk olyasmit csinálni ami távolról egy kicsit produktívnak tűnik.
- Naon finom volt a babos-hagymás-paprikás hús amit a srácok összeütöttek csütörtökön, de hát gyomrom miatt csak kóstolót ehettem.
- Krisztián kolléga az AckerStrasse-én lakik. Háromszor akkora a lakás mint amiben mi vagyunk. VAN BENNE BÁRPULT. Nekem is kell egy...
- Kezdünk egyre jobban haverkodni a bankosokkal. Kár hogy sokan elmennek. Végleg.
- Ma végignéztük a gyakornokjány prezentációját tím míítingen. Értettük. Egyrészt mert szépen artikulált, másrészt meg ismerős volt a téma. Azért érezhetően haladunk a szwüssz dajcs nevű torokbetegség megértéséhez.
- Pénzt még nem kaptunk Júniusra. Változtak a külföldi munkavállalói engedélyt érintő szabályok. Erre a cég most jött rá, éppen elemzik a változást. Szóval addig nyista lóvé. Szerencsére mi elég ügyesek voltunk, maradt még tartalékunk.
Bónusz képek:
Krisz élvezi a vendéglátásunkat.
Gábor sensei mosogat. Engem nem enged, merthogy "rossz a technikád". : D
2010. június 2., szerda
Elmaradás
Sikerült nem blogot írnom az elmúlt pát napban.
Krisztián kolléga hétfőn érkezett Zürichbe.
Azóta sűrűbb a program.
Tegnap söröztünk egy pár helyi kolléga társaságában.
Ma pedig főzés volt a program, nem kis sikerrel.
Így szinte csaj aludni járok haza.
Később bővebben kifejtem azért e elveszett napokat.
Krisztián kolléga hétfőn érkezett Zürichbe.
Azóta sűrűbb a program.
Tegnap söröztünk egy pár helyi kolléga társaságában.
Ma pedig főzés volt a program, nem kis sikerrel.
Így szinte csaj aludni járok haza.
Később bővebben kifejtem azért e elveszett napokat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)