Lelkemen nem teljesen mellékesen esett meg e elment hetek terhe, de már elmúlt : P
A munka unalmas, és nem az. Van hogy haladok, van hogy nem engednek haladni.
Sokat mászkálok, épület tetejére ki, kávézóba le, negyedikre lépcsőn fel, parkba, magasított futóútra.
Boltbajárások számát próbálom minimumra lecsökkenteni, nagyboltba már csak is kizárólag hétévégn járok, akkor is csak egyszer.
Elég sokat esik, nadrágom is cipőm is elázott csütörtökön, munkába befelé.
Nem lehet normális szalámit kapni, de rájöttem hogy a konzervtonhal meglepetésszerű elfogyasztása feldobja a sonka monoton, unalmas ízét.
Elég sok céges esemény van mostanában.
Ma is benéztem egyre, de nagyon sokan voltak, alig ismertem valakit, ők is el voltak foglalva, inni meg nem akartam, úgyhogy inkább elmentem sétálni.
Hétvégén valahol rendeznek céges grill eseményt, de én nem kaptam meghívót. Valószínűleg azért mert nem vagyok rajta a megfelelő levelezési listán. Máskor azonban ha ott akartak tudni valahol akkor szóltak.
Ahova meg nem hívnak oda nem megyek.
Ha nem esik akkor megint sétálok majd valamerre.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Készülj! Jövünk!!!
VálaszTörlésApa